Védőoltások bevezetésével betegségek sora tűnt el, vagy vált enyhe lefolyásúvá.

A fekete himlőről, az emberiség történetének egyik legpusztítóbb megbetegedéséről feltételezik, hogy több mint 3000 évvel ezelőtt indult el Indiából vagy Egyiptomból. A járvány évszázadokon keresztül újból és újból végigsöpört a kontinenseken, megtizedelte a lakosságot, nem egyszer megváltoztatta a történelem menetét.

A fekete himlő heveny, főleg cseppfertőzés útján terjedő súlyos megbetegedés, kórokozója a variola vírus. A fekete himlő, amelyre soha nem tudtak hatásos gyógymódot kifejleszteni, a betegek 30 százalékát megölte. A betegség a túlélők 65-80 százalékát örök életre megjelölte, mély himlőhelyet hagyva, főleg az arcukon. A vakság volt a betegség másik, leggyakoribb szövődménye.

1798-ban Edward Jenner, angol orvos kísérletei eredményre vezettek, ő elsőként oltott be egy kisfiút tehénhimlő váladékával (vakcina) emberi himlő ellen, ez az eljárás hozta meg az első reménysugarat, hogy megfékezhető a járvány. Az 1950-es évek elején - 150 évvel a védőoltás felfedezése után - évente még mindig 50 millióra becsülték a fekete himlőben megbetegedettek számát, ez a szám, az oltások következtében 1967 -re 10-15 millióra csökkent.

A himlő elleni rutinszerű védőoltást 1972 -ben a legtöbb országban megszüntették. A sikeres és összehangolt kampány végül is visszaszorította betegséget Afrika szarvára, ahol 1977-ben, Szomáliában regisztrálták az utolsó megbetegedést. 1978-ban, egy végzetes laboratóriumi baleset következtében, Angliában meghalt egy kutató. A fekete himlő betegség megszűnését hitelesítették, mindezt a világ országainak nagyfokú, összehangolt tevékenységére alapozták. Kiváló tudósok bizottsága 1979-ben himlőmentesnek nyilvánította a Földet, és ehhez a határozathoz a World Health Assembly 1980-ban utólag hozzájárulását adta.

Napjainkban a WHO nem ajánlja a lakosság részére az általános védőoltást, mint a fekete himlő elleni megelőző védekezést, és ezért ez az oltás nem is lehetséges.

A spanyolnátha 1918–19-ben az influenza "A" vírusának első és egyúttal legpusztítóbb világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 20–40 százalékát megbetegítette. Már 1918 -ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború; a két évben mintegy 50 millió (a legszerényebb becslések szerint 20 millió, a legdurvábbak szerint 100 millió) ember halt meg a járványban. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa.

A kórokozó  vírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye: az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben.

Egyesek párhuzamot vonnak a spanyolnátha és a napjainkban terjedő madárinfluenza között, mondván, hogy mindkettő madarakról terjedhetett át az emberekre. Az influenza vírusnál egyébként is gyakoriak a kisebb genetikai változások, ezért évente új védőoltást kell kifejleszteni.

Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) helyi partnerei segítségével évente azonosítja az influenza vírustörzseket, s elkezdődik az oltóanyag fejlesztés. A folyamat lassúsága optimális körülmények között is gondot okoz, de az 1918-ashoz hasonlóan virulens törzs fellépésénél a lassúság katasztrófához vezethet. A WHO statisztikái szerint évszázadonként 3-4 nagy influenza járvány szokott lenni, s elkerülhetetlenül jön a következő.

Különösen fontos, hogy a 60 év felettiek minél nagyobb arányban oltassák magukat. Gyerekeknek 3 és 12 év között a felnőttek oltására szolgáló oltóanyagból fél adag beadható, 3 év alattiak oltására külön oltóanyag áll rendelkezésre.

Az oltóanyag az "A" és "B" vírus ellen is több hónapig tartó védelmet nyújt, ha idejében beadják. A védettség körülbelül két hét alatt alakul ki, ezért, mivel influenza járvány elsősorban a téli, illetve kora tavaszi időszakban alakulhat ki, már november hónapban kérni kell az oltást.

Az oltás különösen indokolt, ha az életkor vagy bármely betegség fennállása miatt az influenza, illetve annak szövődménye fokozottan veszélyes. Az influenza oltás minden életkorban csökkenti a fertőződés veszélyét, valamint súlyos betegség kialakulását és a halálozás bekövetkezését az időskorúak körében. Évente érdemes ismételni az oltásokat, mivel idős korban, az immunrendszer működésének hanyatlása miatt a védőoltás eleve nem váltja ki a tartós védettséget.