Mi a védettség?

Az élőlények, így az ember szervezetét is a kívülről bekerülő illetve a benne található más, többnyire mikroszkopikus élőlények (baktériumok, vírusok, gombák stb.) betegséget okozó hatásai ellen egy bonyolult, egyes részei között több ponton és többszörösen összefüggő védekező apparátus, az immunrendszer védi. A kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák stb.) mindegyike tartalmaz olyan alkotórészt, ún. antigént, amely alapján az immunrendszer előbb a szervezet számára idegenként felismeri, majd elpusztítása céljából ellenanyagot (más néven antitestet) termel ellene. Ehhez a folyamathoz a kórokozóval való első találkozáskor bizonyos időre, napokra, esetleg hetekre van szükség. Bizonyos immunválasz esetén az immunrendszer megfelelő sejtjei minden új kórokozót "megjegyeznek" (immunmemória), ezért a későbbiekben, a kórokozóval való ismételt találkozáskor az antitestek képződése nagyon gyorsan, szinte robbanásszerűen történik. A szervezetbe került kórokozó elpusztul, ismételt fertőző betegség kialakulására nincs lehetőség. Egyes fertőző betegségek (pl. bárányhimlő, kanyaró, mumpsz) átvészelése után az immunrendszer élethosszig tartó védettséget biztosít. Más betegségek esetében (pl. skarlát) ez a védettség csak rövidebb idejű, néhány hónapig vagy néhány évig tart.

Az immunitásnak azt a fajtáját, amely antigén hatásra alakul ki, aktívnak nevezzük. Kiállott fertőző betegség után természetes, védőoltás hatására mesterséges védettség alakul ki. Amikor az antitest készen kerül a szervezetbe, passzív immunitásról beszélünk.

Mesterséges passzív immunitás létrehozása céljából az ellenanyagot készen visszük a szervezetbe. Természetes passzív immunitásról csak néhány hónapos csecsemők esetében beszélhetünk, akik szervezetébe a kész ellenanyag magzati korban az anya véréből a méhlepényen keresztül, ill. születés után az anyatejjel kerül be.

Egyéni védettség: A védőoltások egyéni célja a fogékonyság csökkentése egyes fertőző betegségekkel szemben.

Közösségi védettség: a védőoltások közösségi célja a járványfolyamat megszakítása.
A közösségi immunitás vagy a „nyáj” immunitás alatt értjük, amikor a családtagok, gyermekközösség tagjai, ápoló és egészségügyi személyzet átoltott, védett.  A 95% feletti átoltottságnál kórokozó átadása nem lehetséges.

A védőoltások minden esetben minden esetben súlyos sok esetben életet veszélyeztető betegségek elleni védelmet biztosítják.  A megelőzésben, csakúgy, mint a gyógyításban használt minden eszköznek, gyógyszernek, oltóanyagnak, biztonságosan kell hatékony védelmet illetve gyógyulást eredményezni. Nem lehet nagyobb kockázata a megelőzésnek, mint magának a betegségnek. Nem okozhatunk nagyobb kárt azzal, hogy megpróbáljuk elkerülni a betegséget, ahelyett, hogy átvészelnénk azt. Nem a védőoltás reakciójától kell félnünk, hanem a betegségtől, amit az immunizációval elkerülhetünk.